Nem nyugszanak az igazak

Ha van egy dolog, amit megtanultam az életem során, az az, hogy nem létezik tökéletes bűntény. Mindig van egy nyom, egy tanú, egy apró hiba, ami végül az elkövető bukásához vezet. Ez egy olyan igazság, amit már régóta tudok, de az elmúlt pár hétben nagyon is valóságossá vált számomra. Elvégre is én voltam az, aki felfedeztem a holttestet.

Az egész úgy kezdődött, hogy sétálni indultam az erdőben. Szeretek a természetben lenni, és a közeli erdő mindig is a kedvenc helyem volt a kikapcsolódásra. Aznap azonban valami más volt a levegőben. A madarak szokatlanul csendben voltak, és a fák olyan mozdulatlanok voltak, mintha visszatartották volna a lélegzetüket. Ahogy egyre beljebb mentem az erdőbe, egyre erősebbé vált a rosszullétem. Tudtam, hogy valami nincs rendben.

Aztán megláttam. Egy ember feküdt a földön, vértócsában. Megdermedtem a rémülettől, és szaladni kezdtem, ahogy csak a lábam bírta. Hiába próbáltam eltörölni a látottak emlékét, nem tudtam. Az a kép örökké beleégett az agyamba.

A rendőrség gyorsan kiérkezett a helyszínre, és azonnal megkezdték a nyomozást. Én voltam az első tanú, akit kihallgattak, és bármennyire is el akartam felejteni, el kellett mondanom nekik, amit láttam. A következő hetekben többször is találkoztam a nyomozókkal, és minden alkalommal újabb és újabb részleteket tudtam meg a bűntényről.

Aztán egy nap, egy különös sms-t kaptam. Csak egy szám volt, semmi más. Először nem értettem, hogy mit jelent, de aztán leesett a tantusz. Ez az a szám, amit a nyomozóknak kellett volna megküldeniük számomra. Pánikba estem, és azonnal hívtam a rendőrséget.

A nyomozók azt mondták, hogy tévedés történt, és hogy minden rendben van. De én nem voltam meggyőződve. Tudtam, hogy valami nincs rendben. Az üzenet túl furcsa volt ahhoz, hogy csak egy véletlen legyen.

Aztán megint kaptam egy sms-t. Ezúttal csak egy szó volt rajta: "Figyelsz".

A fenyegetések ezután egyre gyakoribbakká váltak, és egy idő után már nem tudtam nyugodtan aludni. Minden zajra felébredtem, és minden lépésben egy potenciális támadót láttam. Az életem egyetlen nagy rémálommá vált.

A rendőrség végül komolyan vette a fenyegetéseket, és fokozott védelmet biztosítottak nekem. De még így sem éreztem magam biztonságban. Tudtam, hogy a gyilkos ott van kint, valahol, és hogy nem fog nyugodni, amíg el nem tesz láb alól.

A rendőrség mindent megtesz, amit csak tud, hogy megtalálja a gyilkost, de egyelőre még nincsenek nyomok. Én pedig itt ülök, a négy fal között, és várom, hogy mi lesz velem. Tudom, hogy nem fogok soha többé nyugodt életet élni, amíg nem kapják el a gyilkost. De addig is csak reménykedem és imádkozom, hogy túlélem ezt a borzalmat.

Ez a történetem. A történet arról, hogyan vált egy egyszerű séta az erdőben egy olyan rémálommá, amiből nem látok kiutat.

De remélem, hogy a történetem másoknak is tanulságul szolgálhat. Mert nincs tökéletes bűntény. És nem számít, mennyire igyekszel eltitkolni a tetteidet, előbb-utóbb fény derül rájuk. Mert az igazság mindig utat tör magának.