MOL

A napokban töltöttem be negyvenkét évemet, és bevallom, kissé furcsa érzés volt. Mindig azt hittem, hogy az életet élvezni kell, de most már úgy érzem, hogy az idő elkezd kifutni az óra alatt. Olyan sok dolgot szerettem volna már megvalósítani, de valahogy mindig elnapoltam. Most, hogy már itt vagyok a negyvenes éveim elején, úgy érzem, itt az ideje, hogy komolyan elgondolkozzak azon, mit is akarok az élettől.

Sok időt töltöttem el azzal, hogy a múltamon merengjek. Az elszalasztott lehetőségeken és a meghozott rossz döntéseken. Nemrég azonban rájöttem, hogy ez csak időpocsékolás. A múlton nem lehet változtatni, így nincs értelme azon rágódni. Ehelyett inkább a jövőre kell koncentrálnom, arra, hogy milyen változtatásokat tudok eszközölni az életemben, hogy boldogabb és teljesebb legyen.

Tudom, hogy nem tudok egyik napról a másikra megváltoztatni az egész életemet. Ezért kis lépésekkel indítok. Először is szeretnék több időt tölteni a szeretteimmel. Szeretnék többet utazni, és szeretnék önkénteskedni egy olyan ügy mellett, amely fontos számomra.

Tudom, hogy a változás ijesztő lehet, de én nem félek tőle. Olyan sokáig éltem kényelmesen, hogy most már készen állok arra, hogy kilépjek a komfortzónámból. Hiszem, hogy ha hajlandó vagyok változtatni, akkor az életem csak jobb lehet.

Nem tudom, mit hoz a jövő, de izgatottan várom. Tudom, hogy az út nem mindig lesz könnyű, de élvezni fogom az utazást. Az élet túl rövid ahhoz, hogy ne élvezzem ki minden pillanatát.

Ha te is a negyvenes éveid elején jársz, és úgy érzed, hogy az idő kifut az óra alatt, ne ess pánikba. Még mindig van időd megvalósítani az álmaidat. Kezdj el kis lépésekkel, és ne félj a változástól. Élvezd az utazást, és soha ne add fel az álmaidat.