Iványi Gábor, a lelkész, aki ember maradt.

Iványi Gábor neve sokaknak ismerősen cseng. Ő az a lelkész, aki a nyolcvanas években a békemozgalom egyik vezéralakja volt, és aki a rendszerváltás óta is kiáll a rászorulók mellett. A hajléktalanok, a szegények és a bevándorlók fáradhatatlan védelmezője.

De ki is ő valójában? Mi hajtja őt? Miért teszi azt, amit tesz?

Iványi Gábor 1944-ben született Budapesten. Református lelkésznek tanult, de tanulmányait félbehagyta, miután egy megmozduláson a rendőrök megtámadták. Ezután segédmunkásként és földművesként dolgozott, majd 1980-ban fejezte be teológiai tanulmányait.

A nyolcvanas évek elején csatlakozott a békemozgalomhoz, és hamarosan az egyik legismertebb aktivistájává vált. 1988-ban ő lett a Magyar Békebizottság elnöke. A rendszerváltás után is aktív maradt a közéletben, és számos civil szervezetben vállalt vezető szerepet.

Iványi Gábor az a ritka ember, aki nemcsak beszél a szeretetről, hanem tesz is érte. 1990-ben alapította meg a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget, amelynek célja a hajléktalanok és a szegények támogatása. A közösség mára több mint húsz intézményt működtet, köztük hajléktalanszállókat, nappali melegedőket és iskolákat.

Iványi Gábor nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is ismert és elismert személyiség. 1995-ben ő lett az első magyar, aki megkapta a Right Livelihood díjat, amelyet a "globális fenntarthatóságért" adományoznak.

Iványi Gábor egy olyan ember, aki az életét a rászorulók szolgálatának szentelte. Példamutató tevékenységével és emberi nagyságával sokaknak ad reményt és erőt.

Miért lett Iványi Gábor lelkész?

Hogyan csatlakozott a békemozgalomhoz?

Miért alapította meg a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget?

Milyen díjakat kapott?

Miért tartják sokan példaképnek?